2015. április 15., szerda

Segíts másokon !

2.     Végezz segítő jellegű tevékenységet!

Ha olyan típus vagy, akit az tesz boldoggá és elégedetté , ha másokért tesz valamit, ha segíthet, akkor most itt az idő, hogy kiválaszd ennek e számodra legmegfelelőbb formáját.


Kinek segítenél szívesen?  Gyerekeknek, időseknek, betegeknek ? Vagy a családodra szentelnél inkább több időt, mert nekik is szükségül lenne a segítségedre ? 
Ezt csak te tudhatod.  Kérlek, kérdezd meg saját magadtól, a szíved válaszára őszintén figyelve, hogy kinek az érdekében tennél valamit meg önzetlenül? Amire nem sajnálnád az idődet, energiádat, és ami egy belső boldogságot adna neked?

Ha megvan a válasz, akkor már csak el kell indulnod az úton. Keress fel vonatkozó, helyi szociális intézményeket, jótékonysági szervezeteket stb. Érdeklődj.  A többi már menni fog magától, mert te is megkapod majd a szükséges segítséget ahhoz, hogy ellásd ezt az önként vállalt nagyon nemes feladatot.
TÉGY VALAKIT BOLDOGGÁ, ÉS MEGLÁTOD, EZÁLTAL TE IS BOLDOGABB LESZEL!


- egy részlet a könyvemből:


2015. április 8., szerda

PONT ÍGY NEM LEHET...

Éppen most történt, hogy találkoztam valakivel, egy távoli ismerősömmel, akiről tudom, hogy fél éve veszítette el a férjét, és teljesen egyedül maradt.. Friss gyászában akkor is beszélgettem vele, próbálva egy kis vigaszt nyújtani, de azóta nem láttam. Most újra találkoztunk, és megdöbbenve vettem észre, hogy semmi nem változott. 
Ugyanaz a komor, elkeseredett arckifejezés, ugyanaz a fekete ruha, ugyanazok az érzések. Először azt hittem, újabb tragédia történt, de kiderült, hogy nem, hanem még mindig nem tudat túltenni magát a fájdalmon, a gyász érzésén, és azt mondta, semmivel sem jobb a lelkiállapota, mit fél éve volt.

Hát, - megvallom ősszintén -  én kicsit ledöbbentem, mert tapasztaltaim szerint  ennyi idő elteltével már a javulás legalább egy apró jelének látszania kellene. Ahogy beszélgettünk, ráébredtem, hogy valójában, ő nem is akarja, hogy jobban legyen. Persze nyilván akarja a tudatával, és ezt is mondja, de a lelke mélyén valami meggátolja abban, hogy továbblépjen, hogy legalább próbáljon meg akarni jobban lenni.


Nehéz helyzet, mert szerettem volna segíteni, de be kellett látnom, én itt csődöt mondtam. Nem lehet azon segíteni, aki csak a sötét szobában tapogatózik körbe-körbe, és nem halandó megkeresni az ajtót, hogy a legalább egy résnyire kinyissa.
Amellett nagyon sajnálom őt, mert ha agy folytatja, örökös boldogtalanságra lesz ítélve. Saját magát ítéli el ily módon, mintha nem érdemelné meg, hogy ne szenvedjen.
Talán lelkiismeret furdalása van, talán bűntudata, nem tudom. Nagyon mélyre kellene leásni ahhoz, hogy felfedezzük azt a gátat, ami útját állja annak, hogy kicsit derűsebb személettel nézze a világot.

A tanulság az, hogy EZT NEM SZABAD.  Pontosan így nem szabad.
Kell, hogy legyen egy kis motiváció az életre, a saját egyéni boldogságod megtalálására. Erősnek kell lenni ebben a harcban, de csak az elején. Akkor nehéz igazán.
Ha már megtetted asz első lépést, a legelső erőfeszítéseket, a sors segít neked, hogy meglásd a következő apró csillagot, aztán a következőt, és a következőt....

Ne add fel saját magadat, mert a célod csakis az lehet, hogy erőd legjavából megküzdj a saját lelkedért, a saját boldogságodért...


- egy saját tapasztalatból íródott lelki segítő könyv Neked, ha szeretnél gyászodon túljutni