2015. március 24., kedd

Ha már végképp nem megy..

Gyászod közepette biztos van olyan nap, perc, időszak, amikor azt mondod: most már elég volt a szenvedésből, nem bírod tovább.

Ezek a kritikus, un. rossz periódusok, aminek csakis egy ellenszere van:
túl kell lenni rajta. Sajnos nem úszhatod meg, és hidd el, hogy mindenkivel így történik, nem kell bepánikolni, amiért néha így érzel
A világ arca pillanatonként változik, ahogy a te érzéseid sem egyformák. Olyan érzékenyen rezegnek minden apróságra, akárcsak a madarak tolla a szélben.



Akármilyen rossz periódusban vagy, akárhogy fáj, és egyedül érzed magad, mindig mondhatod magadnak: holnapra elmúlik. És kell is mondanod, mert minden vihar csak átmeneti, minden fájdalomtüske helye begyógyul, csak  fontos, hogy te magad is tegyél ezért.

Mégpedig úgy, hogy nem adod fel. Sem az életedet, sem az álmaidat, sem saját magadat. Azért vagy itt, azért maradtál itt, hogy tovább teljesítsd a küldetésed, hogy szövögesd csak az életed hálóját, ami néha ugyan elvékonyodik, sőt időnként el is szakadhat, de valójában egy nagyon erős, univerzális anyagból készült, amit a szeretet tart össze.
Ez a SZERETET a végső cél, ezért élsz, ez az, amit adnod kell, bárkinek, akinek szüksége van rá;- és ugyan kinek ne lenne?...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése